"Oltári Múlt"

Kirándulásunk a Középkori Templomok Útja Egyesület együttműködésével valósul meg!

Szabolcs (Árpád-kori református templom – Földvár) – Nyírbátor (Középkori református templom – Minorita templom – Báthory Várkastély)

Mindkét település bekerült a történelmi emlékhelyek rangsorába! 

A történelmi emlékhelyek az emlékezet olyan fontos helyszínei, amelyek nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból kiemelkedőnek minősülnek.

Szabolcs középkori jelentőségét bizonyítja, hogy 1092-ben Szent László királyunk vezetésével zsinatot tartottak. A király elnökletével megtartott szabolcsi egyházi zsinaton és törvényhozó országgyűlésen hirdette ki I. törvénykönyvét, amely megerősítette az egyház hatalmát és a kereszténység erkölcsi tekintélyét. 

Szakmai vezetőink: Deák Attila, a Középkori Templomok útja Egyesület titkára, a Tiszántúli Református Egyházkerület fejlesztési csoportvezetője és Báthori Gábor, hadtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum nyírbátori Báthory István Múzeumának igazgatója. 

A Szabolcson található földvár és református templom kiemelt jelentőségű történeti, műemléki és régészeti terület. 

Nyírbátor meghatározó jelentőségű műemlékeit egy várostörténeti séta keretein belül tekintjük meg. Utolsó helyszínünk a Báthory Várkastély, melyet kizárólag csoportunk látogatása alkalmából nyitnak ki számunkra. A várostörténeti séta mindösszesen 500 méter könnyed gyaloglás a település központjában, ahol mindhárom műemlék épület pár száz méterre található egymástól.

Continue reading →

Kirándulásunk a Középkori Templomok Útja Egyesület együttműködésével valósul meg!

Nyírmihálydi – Nyírbéltek – Nyírtura

Szakmai vezetőnk: Szatmári István, építész, műemlékvédelmi szakértő, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara alelnöke, a Középkori Templomok Útja Egyesület elnöke.

Nyírmihálydi: A templom a Szabolcs-Szatmár megyei középkori falusi templomok egy jellegzetes csoportjához tartozik, melyek sajátossága, hogy szentélyük három támpillérrel épült meg. A falu XIII. századi építésű temploma legkésőbb a XVII. század elején a reformátusok birtokába került. Az egyhajós, félköríves szentélyzáródású téglatemplom kutatását 1978-ban végezték, de sajnos már a szakszerű feltárások előtt az épület külsejéről teljesen, a belsőben pedig kétharmadrészt leverték a vakolatrétegeket. Ekkor került elő a déli fal belső oldalán egy XV. századi falképtöredék, melynek jelentős részét már a megelőző munkálatok során elpusztították.

Continue reading →

Kirándulásunk a Teleki László Alapítvány együttműködésével valósul meg!

Bény – Hontvarsány – Lakszakállas

Szakmai vezetőnk utazásunk során: Prokopp Mária, professor emeritus, Széchenyi-díjas magyar művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa.

Bény: A történeti hagyomány szerint itt készülődött a harcra az ifjú István Koppány ellen. Elsősorban a körtemplom (rotunda) és a Kéttornyú templom fémjelzi a település épített környezetét, kulturális örökségét. Bény hatalmas körsáncairól, román kori prépostsági templomáról, illetve körtemplomáról nevezetes. A tizenkét apostol tiszteletére épült rotunda önmagában is egyedi építészeti értékeit különleges akusztikája fokozza. A belső falában kiképzett 12 ülőfülke mind más énekhangot képez, ami sajátos hangzást biztosít az itt énekelt énekeknek. A rotunda egykoron gazdag freskódíszítéséből mára csak töredékek maradtak fenn.

Continue reading →

Kirándulásunk az ICOMOS Kulturális Turizmus Szakbizottságának együttműködésével valósul meg!

Sopronbánfalva: Pálos-karmelita kolostor (ICOMOS-díj) – Mária-Magdolna templom – Kárpáti Malom (ICOMOS Példaadó műemlékgondozásért-díj) – Bánfalva utolsó népi építészeti emléke (Soproni Városszépítő Egyesület Winkler Oszkár-díja), melyet csak kívülről szemlélünk meg.

Szakmai vezetőnk: Veöreös András, okleveles építészmérnök, műemléki szakmérnök, győri Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és Városépítési Tanszékén tanszékvezető egyetemi docense, a Soproni Városszépítő Egyesület aktív tagja (Wälder József-díj – Sopron város legrangosabb díja)

A kirándulás alkalmával a Mária-Magdolna templom és a Kárpáti-malom közötti séta során megállunk egy forró teára és lángosra a helyi Lángos házban, melynek költségét a részvételi díj tartalmazza.

Continue reading →

N a gy v á zs o ny – P o r v a – Cs a t k a / Pálosok Nyomában, főurak pálos kolostorai a késő középkorban

Szakmai vezetőnk: Pető Zsuzsa, régész, történész, pálos kutató (Magyar Nemzeti Múzeum)

Látszólag eltérő helyszínekre utazunk a csatkai, porvai és nagyvázsonyi, középkori pálos kolostorok látogatása során. Két álló, ma is működő, a 18-20. század jegyeit is magánviselő templomot látogatunk meg: a porvai egykori pálos kolostor (alapítva 1427) temploma mellett a legújabb kutatások igazolták a kolostorépület alaprajzát, ahogyan a csatkai (alapítva: 1350-es évek), felújítás előtt álló templom mellett is az elbontott kolostor alapfalai mutatkoznak.

A vázsonyi kolostorrom árnyékában pedig a Kinizsi Pál és Magyar Balázs által alapított kolostor a legifjabb mindközül, 1482. május 5-én kelt alapító okirata máig hirdeti az egykori hadvezérek szándékát és a pálos rend dicsőségét.

Continue reading →

S a l f ö l d – K é k k ú t – K ö v e s k á l

Szakmai vezetőnk: Kerner Gábor műemlékvédelmi szakmérnök.

Magyarországon született valószínűleg a világ első olyan törvénye 1949-ben, amely lehetővé tette, hogy nem csak egy vár vagy palota lehet műemlék, hanem egy parasztház vagy istálló is. Ennek eredményeként hazánkban szép számmal vannak népi műemlékek. A népépítészettől (írjuk egy szóba, ahogy a népművészet, népköltészet, népzene, néptánc esetében tesszük) ma is sokat tanulhatunk, többek között a helyi anyagok használatát, az energiatakarékosságot és a fenntarthatóságot. Ugyanakkor a kortárs építészetnek is fontos forrás lehet, ahogy ezt korábban Kós Károly és társai, utóbb pedig a magyar organikus iskola képviselői bizonyították.

A kirándulás a Balaton-felvidéken zajlik, hosszabb, rövidebb megállókkal és megismerhetjük jellegzetes népi építészetét. Barnag – Vöröskő – Pula – Salföld, parasztházak – Kékkút, a Káli-medence legrégibb 1799-ban épült füstöskonyhás népi műemléke – Köveskál, középkori mosókút – Örvényes, vízimalom. Az utazás során a résztvevők megismerhetnek több olyan épületet, amelyek a 2017-ben indult Népi Építészeti Program keretében újultak meg.

Continue reading →

T a l i á n d ö r ö g d – S a l f ö l d – K é k k ú t – K ö v e s k á l – B a l a t o n a k a l i

Szakmai vezetőnk: Kerner Gábor műemlékvédelmi szakmérnök.
Taliándörögdön előadást tart Józsa Tamás a győri Hild József Építőipari Technikum igazgatója.
Salföldön Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikusművész fogad bennünket.

Magyarországon született valószínűleg a világ első olyan törvénye 1949-ben, amely lehetővé tette, hogy nem csak egy vár vagy palota lehet műemlék, hanem egy parasztház vagy istálló is. Ennek eredményeként hazánkban szép számmal vannak népi műemlékek. A népépítészettől (írjuk egy szóba, ahogy a népművészet, népköltészet, népzene, néptánc esetében tesszük) ma is sokat tanulhatunk, többek között a helyi anyagok használatát, az energiatakarékosságot és a fenntarthatóságot. Ugyanakkor a kortárs építészetnek is fontos forrás lehet, ahogy ezt korábban Kós Károly és társai, utóbb pedig a magyar organikus iskola képviselői bizonyították.

A rendezvényre öt kontinensről érkeznek a résztvevők, köztük Adrian Green professzor, az 1952-ben Oxfordban alapított Vernacular Architecture Group elnöke; Elaine Jackson-Retondo Kaliforniából, az 1980-ben alapított Vernacular Aarchitecture Forum elnöknője; Howard Davis professzor az amerikai Oregon államból, akinek a szerkesztésében nemsokára megjelenik egy négy-kötetes munka Vernacular Architecture: Critical and Primary Sources címmel (a kiadó 804 dolláros áron hirdeti). Távol-keleti szakemberek is jönnek a rendezvényre, így Japánból Nobuo Mishima építész-professzor, Koreából In-Souk Cho építésznő. Jelen lesz a nép(i)építészet több neves szakembere is a kiránduláson, ami a Balaton-felvidéken zajlik, hosszabb, rövidebb megállókkal és megismerhetjük jellegzetes népi építészetét. Barnag – Vöröskő – Pula – Taliándörögd, Inkler ház – Salföld, parasztházak – Kékkút a Káli-medence legrégibb 1799-ban épült füstös konyhás népi műemléke – Köveskál, középkori mosókút – Balatonakali – Veszprém. Az utazás során a résztvevők megismerhetnek több olyan épületet, amelyet a Teleki László Alapítvány Népi Építészeti Programja keretében újítottak fel.

Continue reading →

A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Urbanisztikai Társaság Örökséggazdálkodási Tagozata 2022 szeptemberétől közösen buszos szakmai kirándulásokat szervez, melyekért az Építészkamara 2 kreditpontot biztosít.

Július 8-án, szombaton Mindszenty József nyomában jártunk. Szakmai vezetőink Kovács Gergely okleveles posztulátor, a Mindszenty Alapítvány vezetője, a zalaegerszegi Mindszenty-kiállítás kurátora, és Balogh Csaba okleveles építésztervező szakmérnök, ICOMOS és MÉD díjas építész, a zalaegerszegi Mindszentyneum felelős tervezője voltak.

Continue reading →

A Magyar Urbanisztikai Társaság Örökséggazdálkodási Tagozata és a Magyar Építőművészek Szövetsége 2022 szeptemberétől közösen buszos szakmai kirándulásokat szervez, melyekért az Építészkamara 2 kreditpontot biztosít.

Június 17-én, egy napos szombaton Baranya vármegye – Málom, Cserkút, Mánfa – középkori templomait kerestük fel. Szakmai vezetőnk Schőnerné Pusztai Ilona Ybl-díjas építészmérnök, számos baranyai középkori templom, valamint a pécsi középkori egyetem építészeti-rekonstrukciós munkálatainak vezetője volt. Buszunk alig hagyta el Budapestet, szakértőnk máris bevezető előadást tartott: A templomok meghatározott forma szerint épültek a XIII. század végéig. Két részből – szentélyből és templomhajóból – álltak. Jellemzői: félköríves alaprajzú szentély, keletelt, félköríves diadalív választja el a hajót a szentélytől, félkupola zárja a szentélyt, a lőrésszerű ablakok a keleti és a déli homlokzaton vannak. A tatárjárás után nyugati tornyot építenek, ami védelmi célokat is szolgál. Templomi körítőfal is épül – szintén védelmi jelleggel. A templomok tartós anyagból (tégla) épültek. Az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) volt építészmérnökeként részletes tájékoztatást adott az 1950-es évek végén megindult műemléki templomok felújításáról. „Akkor még a hatóság, a művészettörténészek, a tervezők, a restaurátorok, a kivitelezők egy helyen voltak.”

Continue reading →

H o sz t ó t – T ü r j e – Cs e m p e sz k o p á cs

Szakmai vezetőink: Balogh Csaba építész tervező és Sónicz Péter építész tervező.
Idegenvezetőnk: Gondos Béla, dokumentáló, civil kutató.

Hosztót: Nagyboldogasszony templom. A templomot elsőként az 1333. évi pápai tizedjegyzékek sorolják fel, Tamás nevű papjával együtt. A falu birtokosa a középkor folyamán a Szalók nembeli Hosszútóti család volt, amely a településről vette nevét. 1455. február 1-én ismét említik a templomot, ezúttal Keresztelő Szent János oltárával együtt. Az adat érdekessége, hogy amikor a Marczali család egyik közeli, Nyavalyád nevű birtokát az erenyei és uzsai pálos kolostorra hagyta, úgy rendelkezett, hogy ha az uzsai – akkor épp üres – kolostorba a remete testvérek nem akarnának beköltözni, akkor a birtok fele részét a hosztóti templom Keresztelő Szent János oltárára, annak rectorai (oltárospapjai) kapják. Ez utóbbira alighanem sor is került, ugyanis a pálosok többé már nem tértek vissza az uzsai kolostorba (helyettük a ferencesek telepítették újjá a XV. század második felében). Nem tudjuk viszont, hogy kik viselték a hosztóti oltár oltárospapi tisztségét, s hogy ez a gyakorlat milyen régre ment vissza.

Continue reading →