"Oltári Múlt"

Ú j v á s á r – G ö m ö rr á k o s – K i s p e r l á sz / Felvidéki templomok

Szakmai vezetőnk: Prokopp Mária professor emerita, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa

Kísérőnk: Fister Magdolna felvidéki magyar szociológus, hagyománykutató

Újvásár: A feltárások eredményei szerint a mai templomépület helyén, egy román kori építmény állt. A 14. század elején épült koragótikus, torony nélküli templomépületet teljes egészében kő falazattal vették körbe, melyből már csak töredékek maradtak fenn. A szentély falainak kifestése három összefüggő részre tagolódik, melyet egy ablak és a szentély bejárata tör meg. Az egyes jelenetek három egymás fölötti sávban, logikus sorrendben követik egymást.  Jézus alakja az újvásári templom falképein különös átszellemültséget mutat, a Pieta érzékletes, elmélyült ábrázolásához pedig egy gömöri templomban sem találunk hasonlót.

Gömörrákos: Egyedülálló gótikus falképeket rejtő templom. A templom a település északi részén található, a Vashegy lábánál, ahol egykor a Bebek család ősi vára állt. A település római katolikus, Szentháromság tiszteletére felszentelt temploma egy 13. század közepén épült kora gótikus egyhajós templomépület. A templom hajójának északi falát közel teljes egészében falképek fedik és három horizontális sávra tagolják a hajó falát. A felső sávban a Szent László legenda jelenetei láthatóak – Szent László és csapatai lovakon, kopjákkal felfegyverkezve üldözőbe veszik a kun sereget. A második és harmadik sávban az Utolsó ítélet ábrázolása kapott helyet, központjában a Trónoló Krisztus alakjával, angyalokkal és a szentek képviselőivel.

Kisperlász: Kegyhely Gömör és Kis-Hont vármegye területén, a nagyrőczei járásban, Jolsva térségében, a rozsnyói püspökség területén. A kegykápolna mennyezete fából készült és festmények díszítik.

Continue reading →

Pálosok Nyomában – Ízelítő a pálosok dunántúli történetéből

Vértesacsa – Porva – Pápa – Székesfehérvár

Bojtos Anita történész, kutatási területe a pálos rend kora újkori története, e témából védte meg doktori disszertációját 2018-ban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2021-ben Pető Zsuzsa régész mellett társkurátora volt a Pálosok c. kiállításnak, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban valósult meg a Boldog Özséb év alkalmából. Tagja a Csepellényi György pálos vértanú boldoggá avatásához szükséges kutatásokat végző történész bizottságnak az Egri Főegyházmegyében, Benei Bernadett vezetésével.

A kirándulás során a klasszikus Dunántúl négy pálos vonatkozású települését fogjuk végigjárni két középkori eredetű és két barokk kori pálos helyszínnel. Vértesacsa és Porva ma látható templomának középkori elemei szinte szimbolikusan vallanak a rend Mohács előtti történetéről. Az egykor virágzó kolostorhálózat számos helyszínére azóta sem tértek vissza, hajdani jelenlétük azonban szervesen beépült a települések egyházi életébe. 
Ezt követően Pápára indulunk, ahol a pálosok barokk kori történetének egyik legfontosabb fejezete kezdődött. A rend a 16. század viszontagságai – török hódítás, reformáció, kolostorpusztulás – miatt a század végén a megszűnés szélére jutott. Pázmány Péter kezdeményezte a pálosok reformját, amely végül 1643-ra zárult le. A pápai pálos jelenlét érdekessége, hogy még a megújulási folyamat vége előtt megjelentek itt, a dunántúli reformáció fellegvárában, ahol Csáky László gróf 1638-ban letelepítette Boldog Özséb fiait. A kolostor mellett világi gyermekek számára iskola létesült, ezzel pedig a pálosok életének is új fejezete nyílt meg. Pápa pálosait megismerve megmutatkozik a rend és a magyar nemesség szoros, egymást segítő kapcsolata, amely a mindenkori magyar érdekek szolgálatában állt. A templom egyedülállóan gyönyörű barokk emlékünk, akárcsak a pálosok közreműködésével fölépült pápai kálvária is.
Utunkat Székesfehérvár késő barokk pálos világának fölidézésével zárjuk. A hajdani koronázó városban a 18. század közepén jezsuiták építtettek templomot, azonban 1773-as föloszlatásukat követően pálosok vették át annak gondozását. A helyszín kiemelkedő művészettörténeti értéke a sekrestye rokokó bútorzata, amelyet Hyngeller János pálos szerzetes, fafaragó mester készített: a tölgyfából és hársfából született mű szinte „templom a templomban”. 

Continue reading →

P a k s (Deák-ház, Szenicey-kúria) – Sz e k e sz á r d (Megyeháza) – B o ny h á d (Ermel Vojnits mauzóleum)

Kirándulásunk az ICOMOS Kulturális Turizmus Szakbizottságának együttműködésével valósul meg!

Az ICOMOS 1965-ben létrehozott civil szakmai szervezet, amelynek szerepe meghatározó a világ műemlékvédelmében.Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a nemzetközi szervezet egyik legnagyobb és legbefolyásosabb tagszervezete. Tagjai a magyar műemlékvédelem meghatározó szakemberei. Évente a három legkiválóbb helyreállítás kerül díjazásra. A díjnak komoly szakmai elismertsége van.

Szakmai vezetőink:
Paks – Karácsony Tamás – tervező/megvalósító, okleveles építészmérnök, vezető tervező, egyetemi oktató. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karának Középülettervezési Tanszékén egyetemi docens. 1990-től póttagja a Magyar Építőművészek Szövetségének, illetve az Építészkamara Ellenőrző Bizottságának. Magyar Építőművészek Szövetségének elnökségi tagja.
Szekszárd – Szigetvári Krisztián Tolna-megyei műemlék-felügyelő, spanyol építészettörténetet tanít a pécsi egyetemen.
Bonyhád – Szász Gábor okl. építész-tervező szakmérnök, építészmérnök-mérnöktanár

Continue reading →

S o p r o n történelmi belvárosa
(Várfalsétány, Várkerület, Fő tér, Tűztorony, Ó-Zsinagóga, Kecske-templom, Szent György dómtemplom, Szent Mihály főangyal templom)

Sopron belvárosa egy olyan kincsesláda, amely évszázadok történelmét őrzi falai között. Scarbantia néven már a római korban is virágzó település, és jelentős kereskedelmi központnak számított, később a középkorban szintén fontos királyi város. Várfalai védelmet nyújtottak a támadókkal szemben, így a város gyors fejlődésnek indult. Hangulata mára semmihez sem hasonlítható. Az óváros utcáin sétálva megismerkedhetünk gazdag múltjával, az építészeti stílusok sokszínűségével. A középkor és a barokk találkozik a modern korral. Az épületek, az utcák és a terek olyan atmoszférát teremtenek, amely elvarázsolja a látogatókat.

Építészeti sokszínűségét jellemzi, hogy a belvárosban gótikus, román, barokk és klasszicista stílusú épületek egyaránt megtalálhatók. A színes házsorok, a díszes kapuk és a boltozatos árkádok felejthetetlen látványt nyújtanak. A középkori városfalak maradványai és a bástyák dicsőséges múltjára emlékeztetnek. A Tűztorony és a Fabricius-bástyáról csodálatos panoráma nyílik a városra és a környező tájra. A város szíve a Fő tér, ahol a városháza, a Szent Mihály templom és számos történelmi épület található.

Sétánk során az alábbi látnivalókat tekintjük meg: Várfalsétány, Várkerület, Fő tér, Tűztorony, Ó-Zsinagóga, Kecske-templom, Szent György dómtemplom, Szent Mihály főangyal templom.

Szakmai vezetőnk: Veöreös András, okleveles építészmérnök, műemléki szakmérnök, győri Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és Városépítési Tanszékén tanszékvezető egyetemi docense, a Soproni Városszépítő Egyesület aktív tagja (Wälder József-díj – Sopron város legrangosabb díja), az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke.

Continue reading →

Pálosok Pest-Budája városi séta Budapesten

Helyszínek: Egyetemi templom – Központi Papnevelő Intézet pálos könyvtára – Váci utcai pálos emlékek – Sziklatemplom

Continue reading →

Sz e n t l ő r i n c – K e sz t ö l c – D ö m ö s / Remeték a királyság szívében

Kirándulásunk a Pálosok Nyomában programsorozat részeként valósul meg. 

A Pálos Rend múlt, jelen és jövő című konferenciához kapcsolódva szakmai kirándulásunk alkalmával gorcső alá vesszük a Pilis erdeiben rejtőző kolostorok némelyikét. A helyszínen a legújabb kutatások tükrében hallhatjuk a kolostorok történetét. Első állomásunkon Szentlőrincen külön programként ismét felcsendül a tárogató hangja. Erdő Zoltán Erdélyi Magyar Örökség Díjas tárogatóművész szólójátékát hallhatjuk. Második állomásunkon Kesztölcön, a pálos rend alapító Boldog Özséb által a Szent Kereszt tiszteletére emelt első pálos kolostor romjainál ünnepi szentmisén veszünk részt. Utolsó állomásként a dömösi prépostság megmaradt altemplomában hallhatunk idegenvezetést Csanádi Viktor Holló lelkipásztortól, a helyi üzemeltetők egyikétől.

Szakmai vezetőnk: Pető Zsuzsa Eszter régész-muzeológus, pálos kutató, a Pálosok című kiállítás kurátora, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, a Magyar Régész Szövetség, az Európai Régész Szövetség, a várkutató Castrum Bene Egyesület, illetve a Hungarikum Bizottság Természeti és épített környezet Szakbizottság tagja.

Continue reading →

Kirándulásunk a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémia Bizottság Népi Építészeti Munkabizottságának közös együttműködésével valósul meg!

1. nap – E r d ő d (Horvátország) – G o m b o s (Szerbia) – D o r o sz l ó – K i s sz t a p á r – K i s h e gy e s (tanyasi turizmus)
2. nap – B á cs o r d a s – B á cs – B o gy á n / Délvidék

Szakmai vezetőnk az utazásunk teljes ideje alatt:
dr. Szilágyi Mária az építészet doktora, műemlékvédelmi szakmérnök (Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának Építészeti és Várostervezési Tanszékén az építészettörténet és a műemlékvédelem tantárgyak docense, Az ICOMOS és az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottságának tagja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Tanszékén a Műemlékvédelmi Szakmérnök Szakon diplomázott. 2023-ban Podmaniczky-díjat kapott.

1. nap

Erdőd, erdődi vár megtekintése. Parókiáját már III. Béla, templomát II. András oklevelében említik. A vár “Castellum Erdeed” néven 1472-ben a titeli prépost tulajdona.

Gombos (csatlakozik a csoporthoz pluszban egy vajdasági idegenvezető, aki a további három településen plusz információkkal egészíti ki a látottakat)

vasútállomás (az egykori Szabadka-Gombos vasútvonal a Bácskát szelte át) és víztorony, majd a helyi tájház megtekintése.

A tájház régi parasztház melyet helyi magyar szervezetek tartanak fent és közösségi térként üzemeltetnek. Itt található Tamaskó József emlékszoba (aki Európa szerte ismert kaptárt fejlesztett ki és nemcsak kiváló méhész, kiadó és szerkesztő volt, de a művelődési élet szervezője is.) – helyi idegenvezetés

Doroszló a vidék három leghagyományőrzőbb közösségének egyike.

A tájház 1850 táján épült vert falú ház a falu legrégebbi utcájában, csaknem 1000 négyszögölnyi telken áll, amely állandó néprajzi kiállításnak ad otthont. – helyi idegenvezetés

Szentkút, keresztény zarándokhely, a kegyhely középkori elnevezése Bajkút volt. Azonos azzal a hellyel, amely már az Árpádok korában Bajkút néven emlegettek. III. Béla király Bajkút területére Premontrei szerzeteseket telepített, és kolostort építtetett számukra.

Kissztapár zsilipház, 1793-ban épült zsilip, amely a Franco-csatornán épült összesen 4 zsilip közül egyedüliként működik. A csatorna ásása, a zsilip építése és a csatorna műszaki adminisztrációjának kiépítése, majd valamivel később a malom építése volt a fő feltétele a falu lakosságának növekedése. – helyi idegenvezetés

Kishegyes Kátai farm, tanya turizmus (Ruzsa Magdi szülőfaluja, jól felszerelt, összkomfortos tanya – van WIFI), szállás elfoglalása, közös bográcsos vacsora, majd helyi borkóstoló (6 helyi bor kostolója, melyet egy helyi borász mutat be és mellé borkorcsolya), ismerkedés a szállásadónkkal, beszélgetés, csapatépítés.

2. nap

Kishegyes közös bőséges reggeli helyi ízekből

Bácsordas Szent Márton római katolikus templom megtekintése. A falu, mint zsivány- és orgazda-fészek híresedett el.

Bács vár, Ferences kolostor, török fürdő romjai és a néprajzi gyűjtemény megtekintése. A bácsi kultúrtáj az első kultúrtáj Szerbiában, amely az Európai Bizottság által megkapta a legrangosabb európai kulturális örökség díjat (Europa Nostra Award 2018 nagydíjasa). A kultúrtáj területén három, a Szerb Köztársaság számára rendkívüli jelentőségű kulturális műemlék található: A bácsi erőd és külváros, a bácsi ferences kolostor és a Bogyán ortodox kolostor – kolostortemplom.

Érkezés Bácsra a törökfürdő melletti parkolóba. Séta a ferences kolostorhoz. (’15)

Ferences kolostor külső, belső, belső udvar (kerengő), kegytemplom kápolna, régészeti park megtekintése. Szabad nézelődés. Séta Nagypapa házához. (1’30)

Nagypapa háza: túra egy hagyományos népi házban, amely a népviseleteket mutatja be és hagyományos étel kóstoló. (’30)

Séta a bácsi erődhöz, megállás a törökfürdőnél, a Városi-kapunál (“Tüske” kapu) és a kálváriánál. (’30)

Bácsi erődítménykomplexum megtekintése és a Donjon-toronyba való bejutás csoportosan (nagyon szűk és meredek lépcső). Régészeti bemutató a Donjon-toronyban. Szabad nézelődés. (1’30)

– szakmai vezetés: dr. Slavica Vujovity építészmérnök, műemléki szakértő

Bogyán már az Árpád-korban, a Mohácsi vész előtt is fennállt. A helyi ortodox kolostor megtekintése, vezetőnk a rendfőnök és dr. Slavica Vujovity építészmérnök, műemléki szakértő.

Continue reading →

Ősképek – mennyezetkazettás templomok

Cs e n g e r s i m a – S o n k á d – Gy ü gy e mennyezetkazettás templomai

Szakmai kísérőink:
Prokopp Mária professor emerita, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa

Bereczky Zoltán nyugalmazott református lelkész, középiskolai hittan tanár, Őskép kutató. 1973-óta foglalkozik a mennyezetkazettás templomokkal. Volt zsinati szóvivő és a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki titkára. 20 éven át (2004-2024-ig) volt a Jókay Alapítvány elnöke, melynek keretében határon túli egyházi segélyszolgálati tevékenységet végzett.

A kirándulás során először Csengersima templomát nézzük meg, ahol az egyetlen teljes égképes mennyezetet találhatjuk. A mennyezet a mennyet, az eget ábrázolja állatövi jegy kazetták segítségével. Az állatövi jegy  – állócsillagcsoportok – kazetták előtt képzeletben sakkbábukkal megszemélyesített égitestek mozognak 12 lépéssorban, amely a teljes üdvtörténet 12 részes misztériumjátéka. A játékot a helyi gyerekek lejátszották és az erről készült rövidfilmet megtekintjük a csengersimai gyülekezeti teremben. Ezt követően meglátogatjuk Sonkád és Gyügye templomát. Gyügyén a templomban lévő mennyezet 6 évvel később készült, mint Csengersimán. Ugyanaz a kéz festette, de itt minden csengersimai képből kettő van.

Continue reading →

Kirándulásunk a Pálosok Nyomában programsorozat részeként valósul meg. 
A salföldi romot lovaskocsikkal közelítjük meg!

Salföld (kolostorrom) – Zalacsány (Övényeshegy régészeti helyszín)

A kiránduláson velünk tart Schőnerné Pusztai Ilona műemléki tervező (kora 88 év) Ybl-díjas okleveles építészmérnök, a Möller István Emlékérem Bizottság tagja, számos baranyai középkori templom, valamint a pécsi középkori egyetem építészeti-rekonstrukciós munkálatainak vezetője, aki 1962-től 1967-ig folytatódó salföldi ásatásokkal egy időben a megmaradt romok állagmegóvását megtervezte és a munkálatokat irányította és első kézből meséli el saját élményeit.

Szakmai vezetőink: Pető Zsuzsa Eszter régész-muzeológus, pálos kutató, a Pálosok című kiállítás kurátora, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, a Magyar Régész Szövetség, az Európai Régész Szövetség, a várkutató Castrum Bene Egyesület, illetve a Hungarikum Bizottság Természeti és épített környezet Szakbizottság tagja.
Simmer Lívia régész, történész, régészeti osztályvezető, régész-főmuzeológus Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága Régészeti Osztály, Castrum Bene Egyesület tagja.

Salföld: Az eredeti templom valószínűleg nem a pálos rend építészeti munkájának eredménye, hanem a szerzetesek egy már meglévő román kápolnát vettek birtokukba, amit később körülépítéssel saját igényeik szerint kibővítettek. Az újjáépített templom már a pálos rend sajátos építési stílusának jegyeit viseli: a templomépületet keletre tájolták, ehhez a kolostor északról csatlakozik.

Continue reading →

Kirándulásunk a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémia Bizottság Népi Építészeti Munkabizottságának közös együttműködésével valósul meg!

Örvényes (Vízimalom) – Vöröstó (Kálvária) – Taliándörögd (Inkler ház, mosóház) – Hegymagas (Piac) – Zánka (Tájház)

Szakmai vezetőnk: Kerner Gábor, műemlékvédelmi szakmérnök, néprajzkutató, magasépítési technikus, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Népi Építészeti Bizottságának tagja, az ICOMOS Népi Építészeti Bizottságának titkára, a HUNGÁRIA NOSTRA (Ráday Mihály Város és Faluvédő Szövetség) alelnöke, a Keszthelyi Városvédő Egyesület elnöke.

Magyarországon született valószínűleg a világ első olyan törvénye 1949-ben, amely lehetővé tette, hogy nem csak egy vár vagy palota lehet műemlék, hanem egy parasztház vagy istálló is. Ennek eredményeként hazánkban szép számmal vannak népi műemlékek. A népépítészettől (írjuk egy szóba, ahogy a népművészet, népköltészet, népzene, néptánc esetében tesszük – N.D.) ma is sokat tanulhatunk, többek között a helyi anyagok használatát, az energiatakarékosságot és a fenntarthatóságot. Ugyanakkor a kortárs építészetnek is fontos forrás lehet, ahogy ezt korábban Kós Károly és társai, utóbb pedig a magyar organikus iskola képviselői bizonyították.

A kirándulás a Balaton-felvidéken zajlik, hosszabb, rövidebb megállókkal és megismerhetjük jellegzetes népi építészetét. Az utazás során a résztvevők megismerhetnek több olyan épületet, amelyek a 2017-ben indult Népi Építészeti Program keretében újultak meg a Teleki László Alapítvány által.

Continue reading →